A LibraryAnywhere app-ot már korábban említettem. Ő a LibraryThing könyvajánló, OPAC kezelő alkalmazása. További érdekes szolgáltatások után kutakodtam hát oldalukon.
the Blog Die Young
Hálózati ismeretek
2011. november 12., szombat
Multifunkciós szótár
A korábbi bejegyzésekben gyakran emeltem ki a különböző platformokon elérhető lexikonokat. A Dictionary.com és Thesaurus.com közös alkalmazása egy olyan egynyelvű (angol) szótár és szinonimatár, mely elérhető androidra, windows phone 7-re és iPhone-ra is. Főleg azért emelem ki mivel újdonság és mivel már korábban megállapítottam, hogy fontos, hogy egy adott - könyvtárak számára használható - mobil alkalmazás elérhető legyen minél több platformra.
2011. november 11., péntek
TMT - cikkek, szemelvények
Ebben a bejegyzésben jegyzetet készítek az érdekesebb mobil alkalmazásokhoz kapcsolódó TMT cikkekhez. Meglepetésemre igen sok ilyen létezik, bár többnyire külföldi cikkek magyar fordításai.
2011. november 6., vasárnap
"Beszéljünk egymással, tanuljunk egymástól!" - Országos Könyvtári Napok 2011. okt.
A címben írt eseményen Moldován István által október 7-én, Nyíregyházán tartott előadásból jegyezném fel a fontosabb gondolatokat. Az előadás tartalma elérhető a MEK oldalán is!
Vissza az Oviba!
Tovább "vásárolgatok" a mobilalkalmazásokat kínáló online üzletekben, most a Nokia boltját néztem meg a www.store.ovi.com-on. Górcső alá veszem, hogy a Symbian rendszert alkalmazó Nokia okostelefonok alkalmazásai vajon mennyiben térnek el az előző két store kínálatától.
Címkék:
iPad,
mobile app,
Nokia,
ovi,
Symbian
2011. október 31., hétfő
iKönyvtárak az App Store-ban
Előző bejegyzésemmel az Android környezetében vizsgáltam a könyvtárhoz kapcsolható mobil alkalmazásokat. Most ugyanezt fogom tenni az Apple háza táján. Összességében elmondható az Apple App Store-járól, hogy egységesebb és rendezettebb, mint az Android Market. Az első benyomás az, hogy csak elvétve találni olyan alkalmazást, mely hasznos lehet könyvtárak számára is - de ahogy egyre jobban beleássa az ember magát az iPhone, iPod és iPad appokba: rájön, hogy ha nem is egy helyen (egy alkalmazáson v. alkalmazás típuson belül), de a legfontosabb könyvtári funkciókat ellátják már ma is a mobil alkalmazások.
2011. október 30., vasárnap
Do ANDROIDs Dream of Electric... 'Libraries'?

A bejegyzés címének ötletét Philip K. Dick 1968-as: Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal? (Do Androids Dream of Electric Sheep?) című műve adta (melyből a híres Harrison Ford-os Szárnyas fejvadász film is készült). Mégpedig azért ferdítettem imigyen az említett sci-fi címét, mert az Android Market (akár) könyvtárosok számára (is) érdekes alkalmazásait vizsgáltam.
A marketen belül Books & Reference témában találhatóak a könyvekkel, könyvtárakkal kapcsolatos alkalmazások (a Libraries & Demo csak a nevében kapcsolódik hozzájuk). Nézzünk meg egy vérbeli könyvtári alkalmazást, a
LibraryAnywhere-t:
A bemutatkozásból megtudhatjuk, hogy iPhone-ra és Blackberry-re is elérhető a szolgáltatás. Kiválaszthatjuk a könyvtárunkat (akár GPS koordinátánk alapján is!) és az alkalmazás már kezeli is az OPAC adatait és a kölcsönzéseinket.
2011. október 22., szombat
Mobil alkalmazások - Első bejegyzés

Az őszi félévben a "Mobilalkalmazások könyvtáros szemmel" témában fogok kutakodni. Először is megvizsgáltam az okostelefonok és könyvtárak kapcsolatát, pl. hogy mobiltelefonról mely könyvtári oldalak érhetőek el...
A TMT idei második számában közölt cikk foglalkozott az okostelefonok és palmok szükségességével könyvtári környezetben (Cummings, Joel: The use of handheld mobile devices: their impact and implications for library services).
A cikk tanulsága egyértelműen (és előreláthatóan) az volt, hogy igenis szükségessé váltak a könyvtári mobilalkalmazások, hiszen jelentősen elterjedtek ezek a "kisképernyős" platformok.
2010. december 3., péntek
Összefoglaló
A szoftverek területén is hasonló a helyzet a Creative Commonshoz.
Business Software Allience (BSA)
Egy olyan szervezet, amely magába foglalja a világ legnagyobb szoftvereket gyártó cégeit (Adobe, Apple, Autodesk, Borland, HP, Intel, Microsoft). Fő tevékenysége az illegális szoftverfelhasználás elleni küzdelem. A cég 1988 óta működik, Magyarországi leányvállalata 1994-ben jött létre BSA Magyarország néven és többségben az anyavállalat külföldi tagjainak Magyarországi megfelelőit tömöríti magába (pl. Autodesk Magyarország, Borland Magyarország, Microsoft Magyarország stb.) A BSA missziója egy olyan jogi környezet létrehozása, amelyben a szoftvergyártó ipar virágzik és tagjai világszerte egységesen léphetnek fel.
Szoftverkalózkodás
Akkor beszélünk szoftverkalózkodásról, ha egy szerzői jog alá tartozó programot engedély nélkül másolunk, értékesítünk, letöltjük, megosztjuk, vagy a megengedettnél több gépen telepítjük. Egy szoftver megvásárlásával igazából a használatra vonatkozó licencet, nem pedig magát a tényleges programot vesszük meg.
GNU General Public License (GPL)
Általános Nyilvános Licenc egy nyílt forráskódú (OpenSource) terjesztési mód. A Free Software Foundation (Szabad Szoftver Alapítvány) tervezte. A GPL alapozta meg a szabad szoftver mozgalom sikerét. Lényege, hogy a szoftver szabadon terjeszthető/értékesíthető és szabadon módosíthatják bármikor, de a módosított változatok, mivel egy GPL licenc "leszármazottjai" ezért ők is kötelesek nyilvános licenccel forgalomba kerülni - ez biztosítja, hogy a származékos művek is szabadok maradjanak. A leghíresebb íly' módon terjesztett szoftverek a Linux rendszerek, a Unix rendszerek segédprogramjai valamint 2007 óta a Java is.
A GPL pontjai:
Szabad szoftver
A szabad szoftverek szabadon másolhatók, felhasználhatók, terjeszthetők, tanulmányozhatóak és módosíthatóak. (pl. Mozilla Firefox -böngésző, OpenOffice.org -irodai csomag)
A "szabad" nem feltétlen="ingyenes". Árusíthatják pénzért, egyetlen feltétellel: garantálja a szabadszoftverek négy alapjogát.
1.) tetszőlegesen használható bármilyen célra 2.) szabadon tanulmányozható, igény szerint módosítható (forráskódhoz való szabad hozzáférés <-- OpenSource) 3.) másolatok szabadon terjeszthetőek 4.) a továbbfejlesztett program elérhetővé tétele a közösség számára.
Nyílt forráskódú szoftver (OpenSource)
A forráskód nyílt, bárki hozzáférhet, módosíthatja továbbfejlesztheti. Az 1988-ban alakult Open Source Initiative (OSI) a "nyílt forráskódot" javasolja az angolul félreérthető "szabad" (free/free software) helyett. (Ugyanis a free elsődleges jelentése az ingyenes, ez tévesen azt sugallja, hogy szabad szoftvereket nem lehet üzleti célokra készíteni, profitorientált módon felhasználni, pedig a valóság ennek épp ellentettje)
Business Software Allience (BSA)
Egy olyan szervezet, amely magába foglalja a világ legnagyobb szoftvereket gyártó cégeit (Adobe, Apple, Autodesk, Borland, HP, Intel, Microsoft). Fő tevékenysége az illegális szoftverfelhasználás elleni küzdelem. A cég 1988 óta működik, Magyarországi leányvállalata 1994-ben jött létre BSA Magyarország néven és többségben az anyavállalat külföldi tagjainak Magyarországi megfelelőit tömöríti magába (pl. Autodesk Magyarország, Borland Magyarország, Microsoft Magyarország stb.) A BSA missziója egy olyan jogi környezet létrehozása, amelyben a szoftvergyártó ipar virágzik és tagjai világszerte egységesen léphetnek fel.
Szoftverkalózkodás
Akkor beszélünk szoftverkalózkodásról, ha egy szerzői jog alá tartozó programot engedély nélkül másolunk, értékesítünk, letöltjük, megosztjuk, vagy a megengedettnél több gépen telepítjük. Egy szoftver megvásárlásával igazából a használatra vonatkozó licencet, nem pedig magát a tényleges programot vesszük meg.
GNU General Public License (GPL)
Általános Nyilvános Licenc egy nyílt forráskódú (OpenSource) terjesztési mód. A Free Software Foundation (Szabad Szoftver Alapítvány) tervezte. A GPL alapozta meg a szabad szoftver mozgalom sikerét. Lényege, hogy a szoftver szabadon terjeszthető/értékesíthető és szabadon módosíthatják bármikor, de a módosított változatok, mivel egy GPL licenc "leszármazottjai" ezért ők is kötelesek nyilvános licenccel forgalomba kerülni - ez biztosítja, hogy a származékos művek is szabadok maradjanak. A leghíresebb íly' módon terjesztett szoftverek a Linux rendszerek, a Unix rendszerek segédprogramjai valamint 2007 óta a Java is.
A GPL pontjai:
- az anyagok továbbadhatók akár pénzért is
- utóbbi nem korlátozhatja az ingyenes terjesztést
- ebből következik --> a pénzért beszerzett programok: ingyen továbbadhatók
- a programmal együtt forráskódját is tovább kell adni, és mint már írtam:
- programok módosíthatóak, de a módosításnak: szabadon terjeszthetőnek kell, hogy legyen
Szabad szoftver
A szabad szoftverek szabadon másolhatók, felhasználhatók, terjeszthetők, tanulmányozhatóak és módosíthatóak. (pl. Mozilla Firefox -böngésző, OpenOffice.org -irodai csomag)
A "szabad" nem feltétlen="ingyenes". Árusíthatják pénzért, egyetlen feltétellel: garantálja a szabadszoftverek négy alapjogát.
1.) tetszőlegesen használható bármilyen célra 2.) szabadon tanulmányozható, igény szerint módosítható (forráskódhoz való szabad hozzáférés <-- OpenSource) 3.) másolatok szabadon terjeszthetőek 4.) a továbbfejlesztett program elérhetővé tétele a közösség számára.
Nyílt forráskódú szoftver (OpenSource)
A forráskód nyílt, bárki hozzáférhet, módosíthatja továbbfejlesztheti. Az 1988-ban alakult Open Source Initiative (OSI) a "nyílt forráskódot" javasolja az angolul félreérthető "szabad" (free/free software) helyett. (Ugyanis a free elsődleges jelentése az ingyenes, ez tévesen azt sugallja, hogy szabad szoftvereket nem lehet üzleti célokra készíteni, profitorientált módon felhasználni, pedig a valóság ennek épp ellentettje)
2010. november 30., kedd
Szerzői jog... - tizenkettedik forrás
annotáció: wiki szócikk a témában egyik legfontosabb emberről: Richard Stallmanról.
Richard Matthew Stallman. Wikipédia. (2010. november 12.)
http://hu.wikipedia.org/wiki/Richard_Stallman
(letöltés: 2010. november 30.)
http://hu.wikipedia.org/wiki/Richard_Stallman
(letöltés: 2010. november 30.)
kivonat: A GNU és a copyleft atyja. 1983-ban ő volt a GNU projekt kiötlője, majd 1985-ban a (korábban már említett) Free Software Foundation (Szabad Szoftver Alapítvány) alapítója.
Ő hozta létre a "copyleft" fogalmát a copyright szó elferdítésével. A GNU GPL is ilyen: copyleft felhasználói szerződés. A GNU projekt elindításával párhuzamosan elindította a szabad szoftver mozgalmat is és 1985 októberében megalapította a Free Software Foundationt. Társalapítója volt a League for Programming Freedom-nak is (Liga a programozás szabadságáért).
2010. november 25., csütörtök
Szerzői jog... - tizenegyedik forrás
annotáció: Idei cikk a hwsw-ről. A BSA-ról eddig csak wiki szócikket gyűjtöttem. Íme egy kis aktualitás is.
Koi Tamás: Csökkent a BSA-hoz érkező bejelentések száma. hwsw. (2010. április 15.)
http://www.hwsw.hu/hirek/44365/bsa-business-software-alliance-illegalis-szoftverhasznalat-rendorseg-vam-penzugyorseg.html
(letöltés: 2010. november 25.)
kivonat: Az előző évhez képest kevesebb bejelentés érkezett a BSA-hoz. Az év során a BSA növelte a jogi erőfeszítéseit, és nagyobb számban ért el egyezségeket. 152 alkalommal érkezett bejelentés a BSA felé, míg a BSA maga 121 esetben kezdeményezett jogi eljárást a szoftvergyártók szerzői jogait megsértő vállalkozások ellen.
2010. november 24., szerda
Szerzői jog... - tizedik forrás
annotáció: A Wikipédián az OpenOffice-ról, az egyik legelterjedtebb nyílt forráskódú szoftverről szóló cikk. Annotálásképp megjegyzendő: rég nem találkoztam a Wikipédián mézeskalácsszerű, csillaggal
jelölt "kiemelt szócikkel". Ez a cikk meg lett "mézeskalácsozva".
OpenOffice.org. Wikipédia. (2010. október 16.)
http://hu.wikipedia.org/wiki/OpenOffice.org
(letöltés: 2010. november 2.)
kivonat: Az OpenOffice.org egy nyílt forráskódú, platformfüggetlen irodai szoftvercsomag.Az OpenOffice.org-nak jelentős piaci részesedése van vállalati körben, ahol a piacvezető Microsoft Office-t követi.
Szerzői jog... - kilencedik forrás
annotáció: A Bodnár Ádám féle cikk azért foglal el fontos szerepet forrásgyűjteményemben, mert -igaz, hogy négy évvel ezelőtt írta, de- tisztázza a szoftverek szerzői jogainak néhány olyan alapfogalmát, ami tisztázza az esetleges félreérthetőségeket pl. a nyílt foráskód terén.
Bodnár Ádám : GPL alatt adja ki a Java forráskódját a Sun. hwsw.hu. (2006. november 13.)
http://www.hwsw.hu/hirek/32425/sun_microsystems_java_nyilt_forras_gpl.html
(letöltés: 2010. november 24.)
kivonat: a Sun Microsystems GPLv2 licenc alatt adta ki a Java forráskódját. Jonathan Schwartz (a Sun vezérigazgatója) szerint azzal, hogy nyílt forrásúvá teszik a Javát, az még szélesebb körben elterjedhet. A GPL legfontosabb megkötése, hogy a licencelt program továbbfejlesztésekor, módosításakor a forráskódot nyilvánosságra kell hozni. Ha a forrást egyszer kinyitották és GPL licenc alatt közzétették, az már örökre nyílt marad és a ráépülő
programokat is nyílttá kell tenni.
idézet: "...a Sun vezetői korábban élesen támadták a GPL-t, azt állítva, hogy noha a GPL alapvetően a szabadságra épül, gyakorlatilag azt eredményezi, hogy a világ minden tájáról az Egyesült Államokba, a GPL szülőhelyére irányítja az összes szellemi tulajdont, egyfajta gazdasági imperializmust létrehozva."
Bodnár Ádám : GPL alatt adja ki a Java forráskódját a Sun. hwsw.hu. (2006. november 13.)
http://www.hwsw.hu/hirek/32425/sun_microsystems_java_nyilt_forras_gpl.html
(letöltés: 2010. november 24.)
kivonat: a Sun Microsystems GPLv2 licenc alatt adta ki a Java forráskódját. Jonathan Schwartz (a Sun vezérigazgatója) szerint azzal, hogy nyílt forrásúvá teszik a Javát, az még szélesebb körben elterjedhet. A GPL legfontosabb megkötése, hogy a licencelt program továbbfejlesztésekor, módosításakor a forráskódot nyilvánosságra kell hozni. Ha a forrást egyszer kinyitották és GPL licenc alatt közzétették, az már örökre nyílt marad és a ráépülő
idézet: "...a Sun vezetői korábban élesen támadták a GPL-t, azt állítva, hogy noha a GPL alapvetően a szabadságra épül, gyakorlatilag azt eredményezi, hogy a világ minden tájáról az Egyesült Államokba, a GPL szülőhelyére irányítja az összes szellemi tulajdont, egyfajta gazdasági imperializmust létrehozva."
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)