2011. november 12., szombat

LibraryThing - Ron Swanson ajánlásával...


A LibraryAnywhere app-ot már korábban említettem. Ő a LibraryThing könyvajánló, OPAC kezelő alkalmazása. További érdekes szolgáltatások után kutakodtam hát oldalukon.

Multifunkciós szótár

A korábbi bejegyzésekben gyakran emeltem ki a különböző platformokon elérhető lexikonokat. A Dictionary.com és Thesaurus.com közös alkalmazása egy olyan egynyelvű (angol) szótár és szinonimatár, mely elérhető androidra, windows phone 7-re és iPhone-ra is. Főleg azért emelem ki mivel újdonság és mivel már korábban megállapítottam, hogy fontos, hogy egy adott - könyvtárak számára használható - mobil alkalmazás elérhető legyen minél több platformra.

2011. november 11., péntek

TMT - cikkek, szemelvények

Ebben a bejegyzésben jegyzetet készítek az érdekesebb mobil alkalmazásokhoz kapcsolódó TMT cikkekhez.  Meglepetésemre igen sok ilyen létezik, bár többnyire külföldi cikkek magyar fordításai.

2011. november 6., vasárnap

"Beszéljünk egymással, tanuljunk egymástól!" - Országos Könyvtári Napok 2011. okt.

A címben írt eseményen Moldován István által október 7-én, Nyíregyházán tartott előadásból jegyezném fel a fontosabb gondolatokat. Az előadás tartalma elérhető a MEK oldalán is!

Vissza az Oviba!

Tovább "vásárolgatok" a mobilalkalmazásokat kínáló online üzletekben, most a Nokia boltját néztem meg a www.store.ovi.com-on. Górcső alá veszem, hogy a Symbian rendszert alkalmazó Nokia okostelefonok alkalmazásai vajon mennyiben térnek el az előző két store kínálatától.

2011. október 31., hétfő

iKönyvtárak az App Store-ban

Előző bejegyzésemmel az Android környezetében vizsgáltam a könyvtárhoz kapcsolható mobil alkalmazásokat. Most ugyanezt fogom tenni az Apple háza táján. 
Összességében elmondható az Apple App Store-járól, hogy egységesebb és rendezettebb, mint az Android Market. Az első benyomás az, hogy csak elvétve találni olyan alkalmazást, mely hasznos lehet könyvtárak számára is - de ahogy egyre jobban beleássa az ember magát az iPhone, iPod és iPad appokba: rájön, hogy ha nem is egy helyen (egy alkalmazáson v. alkalmazás típuson belül), de a legfontosabb könyvtári funkciókat ellátják már ma is a mobil alkalmazások.

2011. október 30., vasárnap

Do ANDROIDs Dream of Electric... 'Libraries'?


A bejegyzés címének ötletét Philip K. Dick 1968-as: Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal? (Do Androids Dream of Electric Sheep?) című műve adta (melyből a híres Harrison Ford-os Szárnyas fejvadász film is készült). Mégpedig azért ferdítettem imigyen az említett sci-fi címét, mert az Android Market (akár) könyvtárosok számára (is) érdekes alkalmazásait vizsgáltam.


A marketen belül Books & Reference témában találhatóak a könyvekkel, könyvtárakkal kapcsolatos alkalmazások (a Libraries & Demo csak a nevében kapcsolódik hozzájuk). Nézzünk meg egy vérbeli könyvtári alkalmazást, a
LibraryAnywhere-t:
A bemutatkozásból megtudhatjuk, hogy iPhone-ra és Blackberry-re is elérhető a szolgáltatás. Kiválaszthatjuk a könyvtárunkat (akár GPS koordinátánk alapján is!) és az alkalmazás már kezeli is az OPAC adatait és a kölcsönzéseinket.

2011. október 22., szombat

Mobil alkalmazások - Első bejegyzés


Az őszi félévben a "Mobilalkalmazások könyvtáros szemmel" témában fogok kutakodni. Először is megvizsgáltam az okostelefonok és könyvtárak kapcsolatát, pl. hogy mobiltelefonról mely könyvtári oldalak érhetőek el...


A TMT idei második számában közölt cikk foglalkozott az okostelefonok és palmok szükségességével könyvtári környezetben (Cummings, Joel: The use of handheld mobile devices: their impact and implications for library services).
A cikk tanulsága egyértelműen (és előreláthatóan) az volt, hogy igenis szükségessé váltak a könyvtári mobilalkalmazások, hiszen jelentősen elterjedtek ezek a "kisképernyős" platformok.

2010. december 3., péntek

Összefoglaló

A szoftverek területén is hasonló a helyzet a Creative Commonshoz.

Business Software Allience (BSA)
Egy olyan szervezet, amely magába foglalja a világ legnagyobb szoftvereket gyártó cégeit (Adobe, Apple, Autodesk, Borland, HP, Intel, Microsoft). Fő tevékenysége az illegális szoftverfelhasználás elleni küzdelem. A cég 1988 óta működik, Magyarországi leányvállalata 1994-ben jött létre BSA Magyarország néven és többségben az anyavállalat külföldi tagjainak Magyarországi megfelelőit tömöríti magába (pl. Autodesk Magyarország, Borland Magyarország, Microsoft Magyarország stb.) A BSA missziója egy olyan jogi környezet létrehozása, amelyben a szoftvergyártó ipar virágzik és tagjai világszerte egységesen léphetnek fel.

Szoftverkalózkodás
Akkor beszélünk szoftverkalózkodásról, ha egy szerzői jog alá tartozó programot engedély nélkül másolunk, értékesítünk, letöltjük, megosztjuk, vagy a megengedettnél több gépen telepítjük. Egy szoftver megvásárlásával igazából a használatra vonatkozó licencet, nem pedig magát a tényleges programot vesszük meg.

GNU General Public License (GPL)
Általános Nyilvános Licenc egy nyílt forráskódú (OpenSource) terjesztési mód. A Free Software Foundation (Szabad Szoftver Alapítvány) tervezte. A GPL alapozta meg a szabad szoftver mozgalom sikerét. Lényege, hogy a szoftver szabadon terjeszthető/értékesíthető és szabadon módosíthatják bármikor, de a módosított változatok, mivel egy GPL licenc "leszármazottjai" ezért ők is kötelesek nyilvános licenccel forgalomba kerülni - ez biztosítja, hogy a származékos művek is szabadok maradjanak. A leghíresebb íly' módon terjesztett szoftverek a Linux rendszerek, a Unix rendszerek segédprogramjai valamint 2007 óta a Java is.
A GPL pontjai:
  • az anyagok továbbadhatók akár pénzért is
  • utóbbi nem korlátozhatja az ingyenes terjesztést
  • ebből következik --> a pénzért beszerzett programok: ingyen továbbadhatók
  • a programmal együtt forráskódját is tovább kell adni, és mint már írtam:
  • programok módosíthatóak, de a módosításnak: szabadon terjeszthetőnek kell, hogy legyen
Copyleft: A copyright szó elferdítésével képzett fogalom. A GNU GPL is ilyen: copyleft felhasználói szerződés.

Szabad szoftver
A szabad szoftverek szabadon másolhatók, felhasználhatók, terjeszthetők, tanulmányozhatóak és módosíthatóak. (pl. Mozilla Firefox -böngésző, OpenOffice.org -irodai csomag)
A "szabad" nem feltétlen="ingyenes". Árusíthatják pénzért, egyetlen feltétellel: garantálja a szabadszoftverek négy alapjogát.
1.) tetszőlegesen használható bármilyen célra 2.) szabadon tanulmányozható, igény szerint módosítható (forráskódhoz való szabad hozzáférés <-- OpenSource) 3.) másolatok szabadon terjeszthetőek 4.) a továbbfejlesztett program elérhetővé tétele a közösség számára.

Nyílt forráskódú szoftver (OpenSource)

A forráskód nyílt, bárki hozzáférhet, módosíthatja továbbfejlesztheti. Az 1988-ban alakult Open Source Initiative (OSI) a "nyílt forráskódot" javasolja az angolul félreérthető "szabad" (free/free software) helyett. (Ugyanis a free elsődleges jelentése az ingyenes, ez tévesen azt sugallja, hogy szabad szoftvereket nem lehet üzleti célokra készíteni, profitorientált módon felhasználni, pedig a valóság ennek épp ellentettje)

2010. november 30., kedd

Szerzői jog... - tizenkettedik forrás

annotáció: wiki szócikk a témában egyik legfontosabb emberről: Richard Stallmanról.

Richard Matthew Stallman. Wikipédia. (2010. november 12.)
http://hu.wikipedia.org/wiki/Richard_Stallman
(letöltés: 2010. november 30.)

kivonat: A GNU és a copyleft atyja. 1983-ban ő volt a GNU projekt kiötlője, majd 1985-ban a (korábban már említett) Free Software Foundation (Szabad Szoftver Alapítvány) alapítója.
Ő hozta létre a "copyleft" fogalmát a copyright szó elferdítésével. A GNU GPL is ilyen: copyleft felhasználói szerződés. A GNU projekt elindításával párhuzamosan elindította a szabad szoftver mozgalmat is és 1985 októberében megalapította a Free Software Foundationt. Társalapítója volt a League for Programming Freedom-nak is (Liga a programozás szabadságáért).

2010. november 25., csütörtök

Szerzői jog... - tizenegyedik forrás

annotáció: Idei cikk a hwsw-ről. A BSA-ról eddig csak wiki szócikket gyűjtöttem. Íme egy kis aktualitás is.

Koi Tamás: Csökkent a BSA-hoz érkező bejelentések száma. hwsw. (2010. április 15.)
http://www.hwsw.hu/hirek/44365/bsa-business-software-alliance-illegalis-szoftverhasznalat-rendorseg-vam-penzugyorseg.html
(letöltés: 2010. november 25.)

kivonat: Az előző évhez képest kevesebb bejelentés érkezett a BSA-hoz. Az év során a BSA növelte a jogi erőfeszítéseit, és nagyobb számban ért el egyezségeket. 152 alkalommal érkezett bejelentés a BSA felé, míg a BSA maga 121 esetben kezdeményezett jogi eljárást a szoftvergyártók szerzői jogait megsértő vállalkozások ellen.

2010. november 24., szerda

Szerzői jog... - tizedik forrás

annotáció: A Wikipédián az OpenOffice-ról, az egyik legelterjedtebb nyílt forráskódú szoftverről szóló cikk. Annotálásképp megjegyzendő: rég nem találkoztam a Wikipédián mézeskalácsszerű, csillaggal jelölt "kiemelt szócikkel". Ez a cikk meg lett "mézeskalácsozva".

OpenOffice.org. Wikipédia. (2010. október 16.)
http://hu.wikipedia.org/wiki/OpenOffice.org
(letöltés: 2010. november 2.)

kivonat: Az OpenOffice.org egy nyílt forráskódú, platformfüggetlen irodai szoftvercsomag.Az OpenOffice.org-nak jelentős piaci részesedése van vállalati körben, ahol a piacvezető Microsoft Office-t követi.

Szerzői jog... - kilencedik forrás

annotáció: A Bodnár Ádám féle cikk azért foglal el fontos szerepet forrásgyűjteményemben, mert -igaz, hogy négy évvel ezelőtt írta, de- tisztázza a szoftverek szerzői jogainak néhány olyan alapfogalmát, ami tisztázza az esetleges félreérthetőségeket pl. a nyílt foráskód terén.

Bodnár Ádám : GPL alatt adja ki a Java forráskódját a Sun. hwsw.hu. (2006. november 13.)
http://www.hwsw.hu/hirek/32425/sun_microsystems_java_nyilt_forras_gpl.html
(letöltés: 2010. november 24.)

kivonat: a Sun Microsystems GPLv2 licenc alatt adta ki a Java forráskódját. Jonathan Schwartz (a Sun vezérigazgatója) szerint azzal, hogy nyílt forrásúvá teszik a Javát, az még szélesebb körben elterjedhet. A GPL legfontosabb megkötése, hogy a licencelt program továbbfejlesztésekor, módosításakor a forráskódot nyilvánosságra kell hozni. Ha a forrást egyszer kinyitották és GPL licenc alatt közzétették, az már örökre nyílt marad és a ráépülő programokat is nyílttá kell tenni.

idézet: "...a Sun vezetői korábban élesen támadták a GPL-t, azt állítva, hogy noha a GPL alapvetően a szabadságra épül, gyakorlatilag azt eredményezi, hogy a világ minden tájáról az Egyesült Államokba, a GPL szülőhelyére irányítja az összes szellemi tulajdont, egyfajta gazdasági imperializmust létrehozva."

2010. november 11., csütörtök

Szerzői jog... - nyolcadik forrás

annotáció: Szabad szoftverek területén belül (egy wikipédia hivatkozáson keresztül) akadtam az alábbi érdekes cikkre. A hollandok szemléletét a Microsoft is bírálta (nem véletlenül)... jól példázza a cikk, hogy a források szabaddá tétele konfliktusokat is teremt a gyártók között.

A nyílt szabványok mellett állt ki Hollandia. SG.hu. (2007. december 14.)
http://www.sg.hu/cikkek/56813/a_nyilt_szabvanyok_mellett_allt_ki_hollandia
(letöltés: 2010. november 20.)

kivonat: Olyan akciótervet fogadott el a holland parlament, a Twede Kamer, amely szerint a jövőben a holland közigazgatásban kötelező lesz a nyílt forráskódú szoftverek és a nyílt dokumentum-formátumok használata.
Minden intézménynek, amely továbbra is Microsoft vagy más operációs rendszereket és kereskedelmi szoftvereket használ, részletesen meg kell majd indokolnia, hogy miért döntött így.

A holland belügyi és gazdasági minisztérium 2003-ban közösen elindította az OSOSS (Open Source als Onderdeel van de Software Strategie) nevű programot, amelynek köszönhetően 2007-re a holland közigazgatási hivatalok 60 százaléka nyílt dokumentum-formátumokat és szabványokat használ, 47 százalékuk pedig nyílt forráskódú szoftvereket alkalmaz.

2010. november 9., kedd

Szerzői jog... - hetedik forrás

annotáció: a Wikipédia cikke kimerítően foglalkozik a szabad szoftver fogalmával. A legalaposabb ismertetést magyar nyelvű találatok közt itt leltem az open source-ra.

Szabad szoftver. Wikipédia (2010. november 1.)
http://hu.wikipedia.org/wiki/Szabad_szoftver (letöltés: 2010. november 9.)

kivonat: A szabad vagy nyílt forráskódú szoftverek (FLOSS) szabadon használható, másolható, terjeszthető, tanulmányozható és módosítható számítógépes programok. Ilyen például a GNU/Linux operációs rendszer, a Mozilla Firefox böngésző vagy az OpenOffice.org irodai csomag.
A szabad szoftverek a következő szabadságjogokkal kell, hogy rendelkezzenek:
  1. A tetszőleges célra történő szabad felhasználás;
  2. a szabad tanulmányozhatóság és igény szerinti módosíthatóság, aminek előfeltétele a forráskódhoz való hozzáférhetőség;
  3. a másolatok szabad terjeszthetősége, segítve ezzel ismerőseinket;
  4. a szabad továbbfejleszthetőség, és az eredmény szabad közzététele a közösség javára. Ennek is előfeltétele a forráskód elérhetősége.
A „szabad” nem feltétlenül jelent ingyenest.

2010. november 7., vasárnap

Szerzői jog... - hatodik forrás

annotáció: A BSA területéhez szorosan kapcsolódik az illegális szoftverek cseréje az interneten. Legjelentősebb ilyen tevékenységeket a torrent oldalakon bonyolítják. Az alábbi cikk ezzel a témával foglalkozik.

Barna József: A torrentet is figyeli a BSA. ItCafé. (2009. október 13.)
http://itcafe.hu/hir/torrentet_is_figyeli_a_bsa_p2p_illegalis_szoftver.html
(letöltés: 2010. november 7.)

kivonat: A szervezet szerint a fájlcsere a szoftverkalózkodás melegágya. A BSA 2009-es jelentéséből kiderül, hogy a BSA saját fejlesztésű szoftverekkel és keresőrobotokkal folyamatosan figyeli a fájlcserélő hálózatokat és aukciós oldalakat. El kell mondani, hogy a peer-to-peer hálózatok jól használhatók legálisan megosztható tartalmak terjesztésére is.

Szerzői jog... - ötödik forrás

annotáció: A GPL 3. verziójáról ad hírt a SG cikke (2005-ös cikk) Leírja, hogy nemcsak új változatra van szükség, hanem egy egyszerű, világos és könnyen kezelhető előírás kidolgozására, amely ugyanakkor egyértelműen állást foglal a szabadalmakkal kapcsolatos kérdésekben, és tisztázza a helyzetet.

2007-re újul meg a GPL licenc. SG.hu. (2005. augusztus 6. )
http://www.sg.hu/cikkek/38545/2007_re_ujul_meg_a_gpl_licenc
(letöltés: 2010. november 7.)

kivonat: A cikk szerint a nyílt forráskódú szoftverek 60-70 százaléka készül a GPL alatt.
Bár a cikk megemlít mindent és mindenkit, akinek/aminek köze van a szabadszoftverekhez mégse ad információt arról, hogy miben változik a korábbi licencekhez képest.

Szerzői jog... - negyedik forrás

annotáció: Az alábbi cikk a BSA munkakörét rendkívül jól szemlélteti, mivel a BSA az egyik fő eleme gyűjtőmunkámnak így vitathatatlanul helye van a forrásgyűjteményben legalább egy ilyen témájú cikknek is.

Rossz az, aki nyílt forráskódú szoftvereket használ vagy támogat?. SG.hu. (2010. február 26.)
http://www.sg.hu/cikkek/72793/rossz_az_aki_nyilt_forraskodu_szoftvereket_hasznal_vagy_tamogat
(letöltés: 2010. november 7.)

kivonat: Bár erősen vitatható, hogy a nyílt forráskód egyenlő-e a szerzői jogok megsértésével, de mindenesetre az amerikai kormány minden évben kiadja az úgynevezett Special 301 jelentését. Ebben felsorolják az összes olyan államot, amelyik rosszul vagy egyáltalán nem védi a szerzői jogokat. A feketelista első helyezettjei többek között kereskedelmi szankciókra és nyomásgyakorlásra számíthatnak.

Szerzői jog... - harmadik forrás

annotáció: A GNU-nál talált "Open Source" fontos fogalomnak bizonyult így következő altémaként választottam gyűjtésem alanyaként. A TMT 2006-os cikke konkrétan határozza meg a fogalmát az alábbi cikkben. Többek között kitér a: szabad hozzáférés és nyitott szabványok fogalmaira is.

Corrado, Edward M. : A három „O”: The importance of Open Access, Open Source, and Open Standards for libraries [Open Access, Open Source, Open Standards, a publikációkhoz való szabad hozzáférés, a nyílt rendszerek és a nyitott szabványok a könyvtárakban]. (2005 tavasz). Tudományos és Műszaki Tájékoztatás (magyar megjelenés: 2006. március)
http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=4336&issue_id=470
(letöltés: 2010. november 7.)

kivonat: Az open source olyan szoftvereket takar, amelyek általában ingyenesek, és a szoftverrel együtt megkapjuk annak forráskódját.
A legkézenfekvőbb előny az, hogy a szoftverek ingyenesek (vagy minimális árat kell csak fizetni értük). Használatukhoz nem kell gépenkénti licenceket vásárolni. Telepítésük és karbantartásuk is olcsóbb, mint a gyári szoftvereké.

A nyitott szabványok közé tartozik a könyvtárosi körökben használatos MARC formátum ill. a DOI (Digital Object Identifier) vmint. a Dublin Core is.

Szerzői jog... - második forrás


Nézzük másodikként a GPL-t,... ami valójában magyarul GNU... annotáció: szintén wikipédia - szintén alapvető információk a szerzői jogokkal kapcsolatban.

GNU General Public License. Wikipédia (2010. június 12.)
http://hu.wikipedia.org/wiki/GNU_General_Public_License
(letöltés: 2010. november 7.)

kivonat: A GPL egy általános célú nyílt forráskódú licenc, amelyet a Free Software Foundation (FSF) tervezett. a legelső, és egyben a legelterjedtebb valóban szabad licenc. A licenc lényege – más szabad licencekhez hasonlóan –, hogy a mű szabadon terjeszthető (akár pénzért is), és szabadon módosítható, de a terjesztései és a módosítások kötelezően szintén GPL licenc alatt kell, hogy megjelenjenek, így biztosítva, hogy a szabad tartalmakból készült bármilyen származékos mű is szabad maradjon.

A GPL legnagyobb programbázisa jelenleg a Linux rendszermag.
A GPL a félrefordítható free software (ingyen szoftver v. szabad szoftver) elnevezés -> open source-ra való változtatását próbálja elérni.