2010. november 30., kedd

Szerzői jog... - tizenkettedik forrás

annotáció: wiki szócikk a témában egyik legfontosabb emberről: Richard Stallmanról.

Richard Matthew Stallman. Wikipédia. (2010. november 12.)
http://hu.wikipedia.org/wiki/Richard_Stallman
(letöltés: 2010. november 30.)

kivonat: A GNU és a copyleft atyja. 1983-ban ő volt a GNU projekt kiötlője, majd 1985-ban a (korábban már említett) Free Software Foundation (Szabad Szoftver Alapítvány) alapítója.
Ő hozta létre a "copyleft" fogalmát a copyright szó elferdítésével. A GNU GPL is ilyen: copyleft felhasználói szerződés. A GNU projekt elindításával párhuzamosan elindította a szabad szoftver mozgalmat is és 1985 októberében megalapította a Free Software Foundationt. Társalapítója volt a League for Programming Freedom-nak is (Liga a programozás szabadságáért).

2010. november 25., csütörtök

Szerzői jog... - tizenegyedik forrás

annotáció: Idei cikk a hwsw-ről. A BSA-ról eddig csak wiki szócikket gyűjtöttem. Íme egy kis aktualitás is.

Koi Tamás: Csökkent a BSA-hoz érkező bejelentések száma. hwsw. (2010. április 15.)
http://www.hwsw.hu/hirek/44365/bsa-business-software-alliance-illegalis-szoftverhasznalat-rendorseg-vam-penzugyorseg.html
(letöltés: 2010. november 25.)

kivonat: Az előző évhez képest kevesebb bejelentés érkezett a BSA-hoz. Az év során a BSA növelte a jogi erőfeszítéseit, és nagyobb számban ért el egyezségeket. 152 alkalommal érkezett bejelentés a BSA felé, míg a BSA maga 121 esetben kezdeményezett jogi eljárást a szoftvergyártók szerzői jogait megsértő vállalkozások ellen.

2010. november 24., szerda

Szerzői jog... - tizedik forrás

annotáció: A Wikipédián az OpenOffice-ról, az egyik legelterjedtebb nyílt forráskódú szoftverről szóló cikk. Annotálásképp megjegyzendő: rég nem találkoztam a Wikipédián mézeskalácsszerű, csillaggal jelölt "kiemelt szócikkel". Ez a cikk meg lett "mézeskalácsozva".

OpenOffice.org. Wikipédia. (2010. október 16.)
http://hu.wikipedia.org/wiki/OpenOffice.org
(letöltés: 2010. november 2.)

kivonat: Az OpenOffice.org egy nyílt forráskódú, platformfüggetlen irodai szoftvercsomag.Az OpenOffice.org-nak jelentős piaci részesedése van vállalati körben, ahol a piacvezető Microsoft Office-t követi.

Szerzői jog... - kilencedik forrás

annotáció: A Bodnár Ádám féle cikk azért foglal el fontos szerepet forrásgyűjteményemben, mert -igaz, hogy négy évvel ezelőtt írta, de- tisztázza a szoftverek szerzői jogainak néhány olyan alapfogalmát, ami tisztázza az esetleges félreérthetőségeket pl. a nyílt foráskód terén.

Bodnár Ádám : GPL alatt adja ki a Java forráskódját a Sun. hwsw.hu. (2006. november 13.)
http://www.hwsw.hu/hirek/32425/sun_microsystems_java_nyilt_forras_gpl.html
(letöltés: 2010. november 24.)

kivonat: a Sun Microsystems GPLv2 licenc alatt adta ki a Java forráskódját. Jonathan Schwartz (a Sun vezérigazgatója) szerint azzal, hogy nyílt forrásúvá teszik a Javát, az még szélesebb körben elterjedhet. A GPL legfontosabb megkötése, hogy a licencelt program továbbfejlesztésekor, módosításakor a forráskódot nyilvánosságra kell hozni. Ha a forrást egyszer kinyitották és GPL licenc alatt közzétették, az már örökre nyílt marad és a ráépülő programokat is nyílttá kell tenni.

idézet: "...a Sun vezetői korábban élesen támadták a GPL-t, azt állítva, hogy noha a GPL alapvetően a szabadságra épül, gyakorlatilag azt eredményezi, hogy a világ minden tájáról az Egyesült Államokba, a GPL szülőhelyére irányítja az összes szellemi tulajdont, egyfajta gazdasági imperializmust létrehozva."

2010. november 11., csütörtök

Szerzői jog... - nyolcadik forrás

annotáció: Szabad szoftverek területén belül (egy wikipédia hivatkozáson keresztül) akadtam az alábbi érdekes cikkre. A hollandok szemléletét a Microsoft is bírálta (nem véletlenül)... jól példázza a cikk, hogy a források szabaddá tétele konfliktusokat is teremt a gyártók között.

A nyílt szabványok mellett állt ki Hollandia. SG.hu. (2007. december 14.)
http://www.sg.hu/cikkek/56813/a_nyilt_szabvanyok_mellett_allt_ki_hollandia
(letöltés: 2010. november 20.)

kivonat: Olyan akciótervet fogadott el a holland parlament, a Twede Kamer, amely szerint a jövőben a holland közigazgatásban kötelező lesz a nyílt forráskódú szoftverek és a nyílt dokumentum-formátumok használata.
Minden intézménynek, amely továbbra is Microsoft vagy más operációs rendszereket és kereskedelmi szoftvereket használ, részletesen meg kell majd indokolnia, hogy miért döntött így.

A holland belügyi és gazdasági minisztérium 2003-ban közösen elindította az OSOSS (Open Source als Onderdeel van de Software Strategie) nevű programot, amelynek köszönhetően 2007-re a holland közigazgatási hivatalok 60 százaléka nyílt dokumentum-formátumokat és szabványokat használ, 47 százalékuk pedig nyílt forráskódú szoftvereket alkalmaz.

2010. november 9., kedd

Szerzői jog... - hetedik forrás

annotáció: a Wikipédia cikke kimerítően foglalkozik a szabad szoftver fogalmával. A legalaposabb ismertetést magyar nyelvű találatok közt itt leltem az open source-ra.

Szabad szoftver. Wikipédia (2010. november 1.)
http://hu.wikipedia.org/wiki/Szabad_szoftver (letöltés: 2010. november 9.)

kivonat: A szabad vagy nyílt forráskódú szoftverek (FLOSS) szabadon használható, másolható, terjeszthető, tanulmányozható és módosítható számítógépes programok. Ilyen például a GNU/Linux operációs rendszer, a Mozilla Firefox böngésző vagy az OpenOffice.org irodai csomag.
A szabad szoftverek a következő szabadságjogokkal kell, hogy rendelkezzenek:
  1. A tetszőleges célra történő szabad felhasználás;
  2. a szabad tanulmányozhatóság és igény szerinti módosíthatóság, aminek előfeltétele a forráskódhoz való hozzáférhetőség;
  3. a másolatok szabad terjeszthetősége, segítve ezzel ismerőseinket;
  4. a szabad továbbfejleszthetőség, és az eredmény szabad közzététele a közösség javára. Ennek is előfeltétele a forráskód elérhetősége.
A „szabad” nem feltétlenül jelent ingyenest.

2010. november 7., vasárnap

Szerzői jog... - hatodik forrás

annotáció: A BSA területéhez szorosan kapcsolódik az illegális szoftverek cseréje az interneten. Legjelentősebb ilyen tevékenységeket a torrent oldalakon bonyolítják. Az alábbi cikk ezzel a témával foglalkozik.

Barna József: A torrentet is figyeli a BSA. ItCafé. (2009. október 13.)
http://itcafe.hu/hir/torrentet_is_figyeli_a_bsa_p2p_illegalis_szoftver.html
(letöltés: 2010. november 7.)

kivonat: A szervezet szerint a fájlcsere a szoftverkalózkodás melegágya. A BSA 2009-es jelentéséből kiderül, hogy a BSA saját fejlesztésű szoftverekkel és keresőrobotokkal folyamatosan figyeli a fájlcserélő hálózatokat és aukciós oldalakat. El kell mondani, hogy a peer-to-peer hálózatok jól használhatók legálisan megosztható tartalmak terjesztésére is.

Szerzői jog... - ötödik forrás

annotáció: A GPL 3. verziójáról ad hírt a SG cikke (2005-ös cikk) Leírja, hogy nemcsak új változatra van szükség, hanem egy egyszerű, világos és könnyen kezelhető előírás kidolgozására, amely ugyanakkor egyértelműen állást foglal a szabadalmakkal kapcsolatos kérdésekben, és tisztázza a helyzetet.

2007-re újul meg a GPL licenc. SG.hu. (2005. augusztus 6. )
http://www.sg.hu/cikkek/38545/2007_re_ujul_meg_a_gpl_licenc
(letöltés: 2010. november 7.)

kivonat: A cikk szerint a nyílt forráskódú szoftverek 60-70 százaléka készül a GPL alatt.
Bár a cikk megemlít mindent és mindenkit, akinek/aminek köze van a szabadszoftverekhez mégse ad információt arról, hogy miben változik a korábbi licencekhez képest.

Szerzői jog... - negyedik forrás

annotáció: Az alábbi cikk a BSA munkakörét rendkívül jól szemlélteti, mivel a BSA az egyik fő eleme gyűjtőmunkámnak így vitathatatlanul helye van a forrásgyűjteményben legalább egy ilyen témájú cikknek is.

Rossz az, aki nyílt forráskódú szoftvereket használ vagy támogat?. SG.hu. (2010. február 26.)
http://www.sg.hu/cikkek/72793/rossz_az_aki_nyilt_forraskodu_szoftvereket_hasznal_vagy_tamogat
(letöltés: 2010. november 7.)

kivonat: Bár erősen vitatható, hogy a nyílt forráskód egyenlő-e a szerzői jogok megsértésével, de mindenesetre az amerikai kormány minden évben kiadja az úgynevezett Special 301 jelentését. Ebben felsorolják az összes olyan államot, amelyik rosszul vagy egyáltalán nem védi a szerzői jogokat. A feketelista első helyezettjei többek között kereskedelmi szankciókra és nyomásgyakorlásra számíthatnak.

Szerzői jog... - harmadik forrás

annotáció: A GNU-nál talált "Open Source" fontos fogalomnak bizonyult így következő altémaként választottam gyűjtésem alanyaként. A TMT 2006-os cikke konkrétan határozza meg a fogalmát az alábbi cikkben. Többek között kitér a: szabad hozzáférés és nyitott szabványok fogalmaira is.

Corrado, Edward M. : A három „O”: The importance of Open Access, Open Source, and Open Standards for libraries [Open Access, Open Source, Open Standards, a publikációkhoz való szabad hozzáférés, a nyílt rendszerek és a nyitott szabványok a könyvtárakban]. (2005 tavasz). Tudományos és Műszaki Tájékoztatás (magyar megjelenés: 2006. március)
http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=4336&issue_id=470
(letöltés: 2010. november 7.)

kivonat: Az open source olyan szoftvereket takar, amelyek általában ingyenesek, és a szoftverrel együtt megkapjuk annak forráskódját.
A legkézenfekvőbb előny az, hogy a szoftverek ingyenesek (vagy minimális árat kell csak fizetni értük). Használatukhoz nem kell gépenkénti licenceket vásárolni. Telepítésük és karbantartásuk is olcsóbb, mint a gyári szoftvereké.

A nyitott szabványok közé tartozik a könyvtárosi körökben használatos MARC formátum ill. a DOI (Digital Object Identifier) vmint. a Dublin Core is.

Szerzői jog... - második forrás


Nézzük másodikként a GPL-t,... ami valójában magyarul GNU... annotáció: szintén wikipédia - szintén alapvető információk a szerzői jogokkal kapcsolatban.

GNU General Public License. Wikipédia (2010. június 12.)
http://hu.wikipedia.org/wiki/GNU_General_Public_License
(letöltés: 2010. november 7.)

kivonat: A GPL egy általános célú nyílt forráskódú licenc, amelyet a Free Software Foundation (FSF) tervezett. a legelső, és egyben a legelterjedtebb valóban szabad licenc. A licenc lényege – más szabad licencekhez hasonlóan –, hogy a mű szabadon terjeszthető (akár pénzért is), és szabadon módosítható, de a terjesztései és a módosítások kötelezően szintén GPL licenc alatt kell, hogy megjelenjenek, így biztosítva, hogy a szabad tartalmakból készült bármilyen származékos mű is szabad maradjon.

A GPL legnagyobb programbázisa jelenleg a Linux rendszermag.
A GPL a félrefordítható free software (ingyen szoftver v. szabad szoftver) elnevezés -> open source-ra való változtatását próbálja elérni.

2010. november 6., szombat

Szerzői jog... - első forrás

Az internetes szerzői jogok kategóriáján belül gyűjtésem területe a BSA és a GPL lett.

annotáció: Kezdjük sorrendben: BSA (Business Software Alliance). A Wikipédia magyar szócikke jó kiindulási alapnak mutatkozott a szervezet bemutatására.

Business Software - Alliance. Wikipédia (2010. szeptember 16.)
http://hu.wikipedia.org/wiki/Business_Software_Alliance
(letöltve: 2010. november 6.)

kivonat: A világ legnagyobb forgalmú szoftvergyártóit tömörítő szervezet, melynek fő tevékenysége a jogosulatlan szoftverfelhasználás elleni küzdelem. Célja, hogy elérjék azt, hogy az általuk gyártott szoftvereket az adott cégek megvásárolják, illetve legálisan használják.
A BSA Magyarország 1994-ben alakult. Az elmúlt években kritika érte a rendőrséggel való együttműködése miatt. Noha a szervezetnek nincs semmilyen hatósági jogosítványa, tagjai gyakran vesznek részt házkutatásokon és bírósági eljárásokban kirendelt szakértőként; illetve a számukra gyanús cégek ellen névtelen bejelentést tesznek.

2010. április 1., csütörtök

Kommelm

II. A tématerület elemzése a digitalizálódás és hálzatiság szempontjából
E) A "digitális konverzió" sajátságai

1. Hogyan létezett (vagy létezne a net nélkül) "IRL" a terület ?
(pl: az irodalom = lapok, felolvasóestek-rendezvények, klubok, körök, műhelyek, szervezetek)

  • Az interperszonális kommunikáció szintjén
  • A csoportkommunikáció szintjén
  • A tömegkommunikáció szintjén

2. Idő és térélmény változása , a digitalizálódás következményei a tématerülettel kapcsolatban
3. Meghatározhatók-e a webre kerülésben időbeli szakaszok, köthető-e dátumokhoz?
4. Mennyire köthetőek a szakaszok a multimédia hálózati térhódításához (sávszélesség -> kép, video)
5. Mennyire köthető a hálózati kommunikáció fórumokat meghaladó, adatbázis-alapúvá válásának jelenségéhez?
(egyéni honlapok -> fórumok -> szakportál -> portálok v. dinamikus magazinok -> adatbázisok, wikik, blogok, köz.terek)
6. Beszerezhető-e már a terület áttekintéséhez szükséges teljes/elégséges tudás pusztán webes információforrásokból? (indokolja, akár igen/akár nem)